KAPOSVÁRI EGYETEM

AKADÁLYMENTES HONLAP

A projekt adatai

Projekt címe: "Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén Kaposváron"

A projekt időtartama: 2015. április 1 – november 30.

A megvalósulás helyszíne: Kaposvári Egyetem

Projekt költségvetése: 300.000.000 Ft

Projektmenedzsment:

  • Projektvezető: Lukács Bálint
  • Pénzügyi vezető: Lakosi Laura
  • Szakmai vezető: Dr. Garamvölgyi Rita

Szakmai megvalósítók:
1. munkacsoport: Antal Gergely, Vandulek Csaba, dr. Csivincsik Ágnes, dr. Zádori Péter, dr. Petneházy Örs, dr. Donkó Tamás
2. munkacsoport: dr. Petrási Zsolt, dr. Bajzik Gábor, dr. Kőrösi Dénes, Takács István
3. munkacsoport: Glavák Csaba, Walter Gábor, Repa Krisztina, Szabó P. Gergő

A PROJEKT CÉLJA/A PROJEKT RÖVID SZAKMAI TARTALMA:

Az Új Széchényi Terv törekvései egy mindannyiunk által elérni kívánt célt tűzött ki: Magyarország hosszú távú fejlődésének elősegítését, hozzájárulást a tartós növekedés megkezdéséhez és fenntartásához, és ahhoz, hogy tíz év alatt egymillió új és adózó munkahely jön létre Magyarországon.
Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) hét kitörési pontban fogalmazza meg a gazdaság dinamizálásához szükséges beavatkozási területeket, amelyek biztosítják a foglalkoztatás bővítését, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, és hazánk versenyképességének javítását:
1. Gyógyító Magyarország – Egészségipar
2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés
3. Otthonteremtés – Lakásprogram
4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés
5. Tudomány – Innováció – Növekedés
6. Foglalkoztatás
7. Közlekedés – Tranzitgazdaság

A projekt kiemelt feladata: mélyreható tartalmi, strukturális reformok kiteljesítése révén a felsőoktatási intézmények a jelenleginél aktívabb és kezdeményezőbb szerepet vállaljanak a tudásalapú gazdaság kiépítésének felgyorsításában. Cél, hogy a nemzetközi kutatás-fejlesztési programok szereplőivel való intézményes együttműködésre építve növekedjen a magyar felsőoktatás potenciálja a kutatás-fejlesztés és ezen keresztül az innováció terén.

Projektünk célja a Kaposvári Egyetemen történő kutatás-fejlesztés feltételrendszerének javítása a kutatásokhoz szükséges humánerőforrás és szolgáltatásfejlesztéssel, illetve a kutatási eredmények felhasználásának és a kutatási tevékenységének hosszú távú finanszírozásának megalapozása érdekében a gazdasági szférával való együttműködés erősítése.
A tervezett tevékenységek bővítik a Kaposvári Egyetem kapacitásait a tudástermelés, illetve kutatás-fejlesztés és innováció terén, illetve ösztönzik a felsőoktatás K+F tevékenységét, valamint a legkorszerűbb nemzetközi kutatás-módszertani tapasztalatok hazai adaptációját.

A projekt általános célja illeszkedik az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 2011-13-as akciótervének 4. prioritásában megfogalmazottakhoz. A 4. prioritás kiemelt feladatként tűzte ki célul az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térséghez való csatlakozáshoz, a felsőoktatás versenyképességéhez, a bolognai szerkezetváltáshoz, és a tudásalapú gazdaság kihívásainak való megfeleléshez szükséges tartalom-, módszertan-, és szolgáltatásfejlesztést. Azaz a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítését, intézményirányítás hatékonyságának növelését, a kutatás-fejlesztési kapacitások bővítését, a műszaki és természettudományi képzési terület kapacitásainak fejlesztését, ezáltal megvalósulhat az a tudásalapú gazdaság kiépítése. 47

A kiírás céljával összhangban van a konzorciumi partnerek hosszú távú törekvése, hogy a térségben az élettani kutatások és az orvosi műszergyártás, diagnosztika területén tudás-intenzív, hozzáadott értékkel rendelkező termékek és szolgáltatások jöjjenek létre.

Hosszútávon projektünk hozzájárul ahhoz, hogy a térség Magyarország kiemelkedő K+F kapacitásokat koncentráló, a vállalkozások betelepülését ösztönző tudásrégiójává nője ki magát, multiplikátorhatást gyakorolva a régió gazdasági versenyképességének növelésére.

A projekt közvetlen célja:

A Kaposvári Egyetemen működő kutatói teamek közreműködésével megvalósuló komplex kutatási projektek előkészítése, illetve a kapcsolódó kutatásmenedzsment kapacitások fejlesztése.

Kutatási alprojektek megnevezése:

1. MRI vezérelt krioablációs eljárás prosztata daganat ionizáló sugárzás nélküli kezelésére
2. In vivo kombinált 1H/19F MRI képalkotási eljárás kidolgozása és bevezetése
3. Biológiai szövet modellezését és az MRI es PET perfúziós vizsgálatok optimalizációját szolgáló in-vitro perfúziós fantom működésének kutatása, kísérleti fejlesztése

A konstrukció keretében olyan jól behatárolt, komplex kutatási témákban, illetve kutatási irányokon valósul meg a fejlesztés, amelyek egyaránt kapcsolódnak a hazai nemzetstratégiai célokhoz, valamint az Európai Unió által meghatározott kulcstechnológiákhoz.

A konstrukció keretében cél, hogy a hazai felsőoktatási intézmények és egy-egy kutatási terület nemzetközi szinten elismert intézményi szereplői közt kialakuljanak azok a kapcsolatok, melyek elősegítik a felsőoktatási intézmények jövőbeni részvételét a különböző Európai Uniós programokban (pl. Horizont2020), kezdeményezésekben és együttműködésekben.

A projekt által kitűzött stratégiai-fejlesztési célok:

1) Kutatás–fejlesztés megvalósításához szükséges humánerőforrás és szolgáltatás biztosítása

  • Kutatócsoport létrehozása, kutatók alkalmazása, illetve megbízása, valamint vállalati szektor kutatóinak bevonása,
  • Olyan kutatók és tudománymenedzserek képzése, akik a hazai kutatócsoportok uniós
  • K+F pályázatokban történő sikeres részvételét tudják majd biztosítani, beleértve a pályázatok megírását, hálózatépítést és azok lebonyolítását;
  • Kutatási asszisztencia fejlesztése;
  • Fiatal kutatók bevonása innovatív kutatói teamekbe,
  • Hallgatók és doktoranduszok bevonása innovatív kutatói teamekbe.

2) Kutatási és innovációs együttműködések kialakítása

  • Nemzetközi K+F és innovációs együttműködés, tapasztalatcsere, nemzetközi kapcsolat- és hálózatépítés a Horizont 2020 keretében potenciálisan pályázó szervezetekkel, intézetekkel;
  • Kapcsolatépítés egyéb nemzetközi szintű K+F+I kezdeményezésekben;
  • A felsőoktatási kutatóhelyek és a vállalkozások közti tudományos együttműködések elősegítése;
  • Kutatásmenedzsmenti szervezetfejlesztés;
  • Tudásbázis-szolgáltatások fejlesztése a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan, kutatás-fejlesztési célokat támogató tudományos adattárak és adatbázisok beszerzése, fejlesztése;
  • A tervezett alapkutatási projektek minőségi előkészítése.

3) A kutatási szolgáltatások fejlesztésének és a kutatói teamek működési kereteinek és fenntartásának szervezeti és módszertani előkészítése.

A projekt részcéljai:

  • A felsőoktatási intézményekben működő, több tudományterületet lefedő kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre. A kutatási projektek megvalósításához kapcsolódó előkészítési és felkészülési tevékenységek elősegítése, megerősítése és a kapcsolódó kutatás menedzsment kapacitások fejlesztése.
  • A felsőoktatáshoz kötődő alapkutatási potenciál és a felsőoktatás tudományos fejlesztői eredményeinek növelése a tiszta alapkutatás és a célzott alapkutatás területén jól behatárolt kutatási témák, illetve kutatási irányok mentén, hozzájárulva a nemzetközi programokban és kezdeményezésekben (pl. Horizont 2020) történő sikeres részvételhez, a hálózatosodás és kapcsolatépítés ösztönzésével.
  • Nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja, új kutatási módszerek, tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása a kutatócsoportok és az intézmények szintjén.
  • A fiatal kutatók bevonása nemzetközi kutatási projektekbe.

A közvetlen célcsoportok a projekt megvalósítása során létrejött eredmények közvetlen használói, az alábbiak szerint:
1. Felsőoktatási oktatók és kutatók
2. Fiatal kutatók, doktoranduszok és felsőoktatási hallgatók
3. Vállalkozások, gazdasági szereplők a kiemelt kutatási területeken
4. Non-profit (önkormányzati, oktatási, kutatási és további diffúziós) szervezetek

A közvetlen célcsoport képviselői folyamatosan az alábbi folyamatokban jelentek meg a projekt tervezése során:

  • A felsőoktatási oktatók, kutatók a fejlesztésbe vont iparágak és perspektivikus kutatás-fejlesztési területek kiválasztásában és strukturálásában az iparági igényekkel való kapcsolat és összhang megtervezésében és megteremtésében közreműködtek. A konzorciumi partnerekkel együttműködésében megvalósítható fejlesztés szakmai irányainak és arányainak meghatározása.
  • Felsőoktatási hallgató, fiatal kutatók, doktoranduszok számára készülő fejlesztéseink a hallgató visszajelzések, a pályakövetési vizsgálatok és beiskolázási adatok, felmérések mellett a nemzetközi csereprogramok tapasztalatival is egyeztetésre kerültek.
  • A vállalkozások, a kiemelt kutatási területek gazdasági szereplői bevonásra kerültek a kutatási irányok kijelölésébe, kidolgozásába, az együttműködések megalapozásába, a szolgáltatás fejlesztések tervezésébe,
  • Non-profit szervezetek képviselői a képzési-kutatási-fejlesztési irányok és azok súlypontjainak meghatározásában vettek részt, a projekt az ő igényeik figyelembe vételével került kialakításra.