KAPOSVÁRI EGYETEM

AKADÁLYMENTES HONLAP

Szakmai tartalom

A természetes és az ember által befolyásolt környezetünkben (köztük az agrártermelésben) már jelen lévő, vagy megjelenő mérgező anyagok környezeti, kockázati tényezők. Az állat és az ember szervezetébe döntően a takarmánnyal, illetve táplálékkal jutnak be. Ezek veszélye részben ismertté vált, az egészségre kifejtett káros hatásuk „mikéntje” azonban még mindig sok szempontból ismeretlen. Korábban elsősorban az akut toxicitásra, a rákkeltő és a fejlődési rendellenességet okozó hatások felderítésére helyezték a fő hangsúlyt. Napjainkban egyre nagyobb jelentőséget kap az ún. reprodukciós és/vagy genetikai toxicitás kiszűrése. A reprodukciós/genetikai hatással kapcsolatos modell vizsgálatokat elsősorban nőstényeken végzik/végezték. Mára azonban a szakemberek többsége felismerte, hogy a hímek legalább olyan érzékenyek az őket ért környezeti terhelő hatásokra, mint a nőstények.

A környezetterhelő toxikus anyagok közül a mikroszkópikus méretű penészgombák által termelt mikotoxinok folyamatosan bekerülnek az élelmiszerláncba, egyelőre nem kiiktatható táplálékszennyezők. Kb. 20 olyan mikotoxin van, amelynek kifejezett állat- vagy humán-egészségügyi hatása van. Ezek a következők: rákkeltő hatás (afltoxinok, fumonizinek, ochratoxin A), immunszupresszív, lipidperoxidációt és apoptózist fokozó hatás, reprodukciós zavarok (zearalenon, trichotecének) és idegrendszeri zavarok (ochratoxin A, fumonizinB1).

Az állatkísérletek nem nélkülözhetőek a reprodukciós toxicitás vizsgálatokban. A toxikus anyagok által okozott káros hatások kimutatása élettani monitorozással, állat modell kísérletekben lehetővé teszi az emberi szervezetre gyakorolt, de azon nem vizsgálható negatív hatások becslését, segíti a tudományosan megalapozott humán kockázatkezelést- és elemzést.

A projekt célja egyes mikotoxinok (T-2, fumonizin B1 [FB1]) hatásának vizsgálata baknyulak (modell állat) reprodukciós folyamataira, hosszantartó, alacsony dózisú toxin expozíció során.

A hím ivarsejtre kifejtett direkt hatás vizsgálatánál a mikotoxinnal különböző koncentrációban kiegészített tápfolyadékban végezzük a spermiumok in vitro tenyésztését. A toxinnak a spermiumokra kifejtett hatásait és annak következményeit morfológiai, motilitás és vitalitás vizsgálatokkal ellenőrizzük, illetve határozzuk meg.
A közvetett hatást toxinexpozíciónak kitett hím állatokban vizsgáljuk az ejakulátum minőségét meghatározó spermatológiai paraméterek, az ondóplazma egyes összetevőinek, az alap, valamint a GnRH indukált tesztoszteron termelés és a spermiumok termékenyítőképességének meghatározása alapján.
Új módszerként tervezzük bevezetni a mikotoxinok DNS károsító hatásának spermiumokban, comet assay-vel történő kimutatását.