KAPOSVÁRI EGYETEM

AKADÁLYMENTES HONLAP

A projekt adatai

Projektazonosító: GOP-1.1.1-11-2012-0343

Projekt címe: Teljesítmény orientált, környezet- és állatbarát takarmányozási technológia-prototípusok kidolgozása különböző víziszárnyas fajok részére

Projekt időtartama: 2013.03.01 – 2015.08.31.

Megvalósulás helyszíne: Tárkány, Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.; Kaposvár, Kaposvári Egyetem

Projekt összköltségvetése: 317.452.413 HUF

Projektmenedzsment

Konzorciumvezető: Projektvezető: Dr. Fábián János, Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.

Konzorciumi tag: Projektvezető: Prof. Dr. Tossenberger János, Kaposvári Egyetem Szakmai megvalósítók: Gyurcsó Gábor, Dr. Halas Veronika, Dr. Németh Katalin, Sudár Gergő, Gura József Tamás, Bódisné Garbacz Zita, Dr. Locsmándi László

Projekt szakmai tartalma és a projekt bemutatása

Magyarországon jelenleg a termelésben lévő lúd és kacsa állományok döntő hányada import, vagy import eredetű, a külföldi tenyésztőcégek azonban nem rendelkeznek az itthoni körülményekre adaptált takarmányozási technológiákkal.

Ebből adódóan hazánkban is a külföldi technológiák alkalmazását javasolják, így az állományok nem képesek a genetikailag determinált teljesítő képességük kibontakoztatására, a hazai ágazat pedig nem képes realizálni azokat a mutatókat, amelyek mellett a gazdaságosság jelentősen javulna. Ez a hátrány abban az esetben lenne mérsékelhető, ha olyan, hazai viszonyoknak megfelelő takarmányozási technológiák kerülnének kidolgozásra, amelyek a tényleges élettani igényeket képesek biztosítani.

A lúd és kacsa állományok okszerű táplálóanyag ellátásának egyik előfeltétele a legfontosabb takarmánykomponensek (kukorica, búza, árpa, zab, DDGS, extarhált szójadara, full-fat szója, extrahált napraforgódara, repcepogácsa, búzakorpa) energiaszolgáltató képességének (AMEn, TMEn) és emészthető aminosav, valamint foszfor tartalmának ismerete. Napjainkban ugyanis más baromfifajon (tyúk) meghatározott energetikai és aminosav szükségleti értékek használatosak, miközben jól ismertek azok az emésztés-fiziológiai különbségek, amelyek a két baromfifaj között fennállnak.

A felhasználásra kerülő takarmánykomponensek táplálóanyag szolgáltató képességének pontos ismerete előfeltétele az állatok táplálóanyag szükségletének pontos és hatékony kielégítésének. Az okszerű táplálóanyag ellátás pontos meghatározásának nem csak ökonómiai, de környezetvédelmi aspektusai is vannak.

A project részfeladatai

  • Fontosabb lúdtakarmányok metabolizálható energia-tartalmának (AMEn, TMEn) meghatározása intakt növendék ludakon
  • Fontosabb kacsatakarmányok metabolizálható energia-tartalmának (AMEn, TMEn) meghatározása intakt növendék kacsákon
  • Hazai lúdtakarmányok emészthető aminosav tartalmának meghatározása kanülözött növendék ludakon
  • Hazai kacsatakarmányok emészthető aminosav tartalmának meghatározása kanülözött növendék kacsákon
  • Fontosabb lúdtakarmányok foszfor-emészthetőségének meghatározása növendék ludakon
  • Fontosabb kacsatakarmányok foszfor-emészthetőségének meghatározása növendék kacsákon
  • A foszfor-ellátás hatása a növendék ludak foszfor-retenciójára
  • A foszfor-ellátás hatása a növendék kacsák foszfor-retenciójára
  • A takarmányok foszfor-tartalmának hatása a pecsenyeludak teljesítmény-paramétereire
  • A takarmányok foszfor-tartalmának hatása a pecsenyekacsák teljesítmény-paramétereire
  • Takarmányok eltérő szeszipari melléktermék (DDGS) arányának vizsgálata a pecsenyeludak teljesítményére
  • Takarmányok eltérő szeszipari melléktermék (DDGS) arányának vizsgálata a pecsenykacsák teljesítményére
  • Takarmányok eltérő napraforgó és repce alapú olajipari melléktermék arányának vizsgálata a pecsenyeludak teljesítményére
  • Takarmányok eltérő napraforgó és repce alapú olajipari melléktermék arányának vizsgálata a pecsenykacsák teljesítményére
  • Mezőgazdasági melléktermékekre alapozott lúd takarmányozási technológia optimalizálása, prototípus fejlesztés
  • Mezőgazdasági melléktermékekre alapozott kacsa takarmányozási technológia optimalizálása, prototípus fejlesztés