KAPOSVÁRI EGYETEM

AKADÁLYMENTES HONLAP

A projekt adatai (OTKA PD84289)

Projekt azonosítószáma: OTKA PD84289

Projekt címe: A csuka (Esox lucius) tápanyag igényének vizsgálata intenzív nevelési körülmények között

A projekt időtartama: 2011. 01. 01- 2014.12.31

A megvalósulás helyszíne: 2011.01.01.-2013.08.31 Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2013.09.01- 2014.12.31. Kaposvári Egyetem, Kaposvár

Projekt költségvetése: 5.5523.271 Ft

Projektmenedzsment:
Projektvezető: Dr. Kucska Balázs
P énzügyi vezető: Róth Aranka
Szakmai vezető: Dr. Kucska Balázs
Szakmai megvalósítók: Dr. Kucska Balázs

A PROJEKT CÉLJA/A PROJEKT RÖVID SZAKMAI TARTALMA:

A kutatás előzményei
A csuka (Esox lucius) nagy jelentőséggel bír a vízi életközösségeken. Számos természetes vízben a csúcsragadozó szerepét tölti be, a békés halak állományának szabályozásával hozzájárul az ökológiai egyensúly fenntartásához. A széles körű elterjedésének köszönhetően szerepe kiemelkedő a halgazdálkodásban. Számos országban, az ívási feltételek beszűkülésének köszönhetően, a csuka állományok visszaszorulóban vannak, ami ellen a fogások (időbeli és mennyiségi) korlátozásával, valamint kihelyezésekkel próbálnak meg védekezni (Paukert et al. 2001). A lárva kihelyezés gyakran meglehetősen nagy mortalitással jár, a halak túlélésének esélye növelhető, ha nem lárva, hanem idősebb korosztályú halak kihelyezésére kerül sor (Margenau 1999). A piaci pontyot előállító tavakba kihelyezett csukák, a szeméthalak ritkításával javítják a termelés hatékonyságát. A tapasztalatok szerint az előnevelt méretű csukák kihelyezése ebben az esetben is eredményesebb a lárva kihelyezésnél.

Az utóbbi évek kutatásainak köszönhetően (Wolnicki és Górny 1997, Kucska et al., 2005, Szczepkowski 2009), a kihelyezésre szánt csukákat nem csupán hagyományos módon, zooplanktonon, hanem száraz tápokat felhasználva intenzív körülmények között is nevelik. Kontrolált körülmények között nagymértékben javul az előnevelés hatékonysága, így egyre több tógazdaság választja a csuka előnevelésének ezen innovatív formáját. A csuka intenzív előnevelése még nem tekinthető teljes mértékben kidolgozottnak így több, a termelés szempontjából fontos kérdés megválaszolásra vár. Az egyik legfontosabb a csuka számára optimális takarmány kifejlesztése, melyhez a csuka tápanyag igényére irányuló, a kutatási jelentés tárgyát képező, alapkutatás elvégzése szükséges.

Célkitűzések
A kutatómunka célja a halfaj számára optimális fehérje és energia szükségletet meghatározása, valamint annak megállapítása milyen arányban lehet növényi, illetve állati eredetű melléktermék lisztet felhasználni a fenntartható termelés érdekében.

Projekt során elért eredmények
1. Az optimális fehérje és energia szükséglet meghatározása
A legjobb növekedést és takarmányértékesítést a magas fehérje és alacsony zsírtartalmú tápokkal értük el, míg a megmaradásban és a kannibalizmus előfordulásában nem találtunk jelentős különbséget a csoportok között. Az SGR és FCR értékeket megvizsgálva a legnagyobb fehérje tartalmú (ny.feh. 54%) táp és az egyel alacsonyabb (ny. feh. 50%) fehérje tartamú táp között a különbség nem bizonyult szignifikánsnak (p<0,05 ANOVA) ezért feltételezhető, hogy a táp nyers fehérje tartalmát 54% fölé emelni már nem célszerű, és a maximum növekedés és legkedvezőbb takarmányértékesítés körülbelül ezen a szinten várható. Ha a zsírtartalmat vizsgáljuk a legkedvezőbb fehérje hasznosulást (PER értéket) a 20% zsírtartalom mellett kaptuk.

2. Az alternatív fehérjeforrás tartalmazó tápok hatása
A kísérleti eredmények alapján a növekedésben és a takarmányértékesítésben az állati fehérje helyettesítést kapó csoport valamivel jobb, a növényi fehérje kiegészítést kapó csoport valamivel rosszabb eredményeket produkált a kontroll táphoz képest. Ezek az eltérések azonban nem mutattak szignifikáns különbségeket. Ez alapján azt feltételezhetjük, hogy a halliszt 25%-os helyettesítése növényi eredetű búza gluténnal vagy állati eredetű baromfi lisztel megfelelő alternatíva lehet.