KAPOSVÁRI EGYETEM

AKADÁLYMENTES HONLAP

A projekt adatai (OTKA K112070)

Projekt azonosítószáma: OTKA K112070

Projekt címe: Az intenzív tartás körülmények szelekciós hatásának vizsgálata süllő populációkban

A projekt időtartama: 36 hónap (2015.01.01 - 2017.12.31.)

A megvalósulás helyszíne: Kaposvári Egyetem AKK, Környezettudományi és Természetvédelmi Intézet

Projekt költségvetése: 25 150 000 Ft

Projektmenedzsment:

  • Projektvezető: Dr. Molnár Tamás Gergely
  • Pénzügyi vezető: Molnárné Kalmár Beáta
  • Szakmai vezető: Dr. Molnár Tamás Gergely

Szakmai megvalósítók:  Lehoczky István, Zsolnai Attila, Benedek Ildikó

A PROJEKT CÉLJA/A PROJEKT RÖVID SZAKMAI TARTALMA:

Kutatásunkban a fogassüllő (Sander lucioperca L.) viselkedésének alakulását és az azok közti korrelációk alapján megállapított „személyiség típusok” adaptációs tulajdonságát, illetve azok genetikai hátterét tervezzük vizsgálni. Ez magába foglalja a táplálkozási (zsákmányszerzési) viselkedés és az állati személyiség jegyek (felfedező viselkedés, stressztolerancia, aktivitás) közti kapcsolatok vizsgálatát intenzív nevelési körülmények mellett, élő és élettelen táplálék alkalmazásával. Ezen felül molekuláris genetikai módszerekkel (mikroszatellit vizsgálat, „kandidáns” gének vizsgálata) megpróbáljuk felderíteni, hogy a szaporítás és a viselkedés alapján végzett szelekció milyen változással jár az állomány genetikai összetételében.

Vizsgálatunk alaphipotézise, hogy a pelletált takarmányra való átszokás (tanulási folyamat) összefüggésben van az egyedek felfedező viselkedésével és aktivitásával, stresszérzékenységével és az ezek által együttesen kialakuló személyiségtípussal, valamint az eltérő személyiségtípusok intenzív viszonyok közt eltérő termelésre képesek illetve a pelletált takarmány felvételéhez eltérő módon alkalmazkodott egyedeknél az élő haltáplálék elejtésének képessége is eltérően alakul. Feltételezzük továbbá, hogy a viselkedés alapján a "kiugró" egyedek tenyészállományba való kiválogatása, a mesterséges (hormon indukált) szaporítási módszerrel párosulva, az intenzíven nevelt állományok genetikai szerkezetére szelekciós hatásként lépnek fel, és ez molekuláris genetikai módszerekkel (mikroszatellit vizsgálat és más fajoknál már leírt„ kandidáns” gének esetleges polimorfizmusával) leírható illetve az eltérő személyiség típusok könnyen jellemezhetővé válnak.

A táplálkozási viselkedés és a felfedező viselkedés, valamint stressz érzékenység együttes kezelésével (annak fenotípusos és genotípusos alakulásának együttes vizsgálatával) ismereteket kaphatunk a viselkedés adaptív jellegéről, az intenzív nevelés alatt kialakított mesterséges környezetben is. Ez egyfelől az állatjóléti szempontoknak való jobb megfelelést is segít kialakítani, másrészről lehetőséget biztosít a faj későbbi domesztikációja során hatékony szelekciós eljárások kidolgozására is.