KAPOSVÁRI EGYETEM

AKADÁLYMENTES HONLAP

A projekt adatai (OTKA K100810)

Projekt azonosítószáma: OTKA K100810

Projekt címe: Mikotoxinok együttes hatásának in vitro tesztelése

A projekt időtartama: 2012-2015

A megvalósulás helyszíne: Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar, SZIE Állatorvos-tudományi Kar

Projekt költségvetése: 17 905 000 Ft

Vezető kutató: Prof. Dr. Kovács Melinda

Szakmai megvalósítók:
Prof. Dr. Kovács Melinda
Prof. Dr. Cseh Sándor
Somoskői Bence PhD hallgató
Mariam Kachlek PhD hallgató

A PROJEKT CÉLJA/A PROJEKT RÖVID SZAKMAI TARTALMA:

A kutatás összefoglalása, célkitűzése:
A projekt keretében négy mikotoxin, a T-2, a HT-2, a fumonizin B1 (FB1) és az ochratoxin A (OTA) dózis és expozíciós idő-függő, különálló és együttes hatását vizsgáljuk főleg in vitro tesztekben: a sejtkárosító hatást (citotoxicitás) MTT tesztben, a génkárosító hatást (genotoxicitás) comet assay-ben, az embriókárosító hatást (embriotoxicitás) egér embrió tenyészetben. Az in vitro vizsgálatokban használt limfociták és embriók részben egészséges, részben pedig toxinnal etetett állatokból (egér, nyúl, sertés) származnak (akut és krónikus toxikus hatás vizsgálata).

A kutatás alapkérdése:
Míg az egyes mikotoxinok hatásmechanizmusa több területen jól ismert, addig sokkal kevesebbet tudunk ezek együttes (antagonista, szinergista, additív) hatásáról, ugyanakkor ezek jelentősége (multitoxikus hatások) lényegesen nagyobb állat- és humánegészségügyi szempontból is. Főbb kérdések: hogyan befolyásolja a toxinokra jellemző fő hatásmechanizmusokat, azok súlyosságát és jellegét a mikotoxinok együttes jelenléte, interakciója? Milyen hatása van az eltérő dózisoknak és az expozíciós időnek? Megválaszolásra kerül az a módszertani kérdés is, hogy alkalmasak a sertés és nyúl limfociták a cito- és genotoxikus hatások, valamint a multitoxikus hatások monitorozására.

A kutatás jelentősége:
A mikotoxinok biológiailag aktív, másodlagos anyagcsere termékei a mezőgazdasági terményeket gyakran szennyező mikroszkópikus penészgombáknak. A táplálékláncba való bekerülésük a világ minden táján jelentős kockázatot jelent. Ugyanazon környezeti körülmények között többféle penészgomba is elszaporodik, és egy penészgomba több mikotoxin termelésére is képes (multitoxikus hatások). Magyarországon a szántóföldi Fusarium fajok által termelt toxinok és a raktározás alatt keletkező ochratoxin A okozza a legtöbb problémát. Ezek együttes előfordulása gyakori. Eredményeink alapadatokat szolgáltatnak az egyes mikotoxinok sejtszintű hatásaira, valamint a multitoxikus hatásokra vonatkozóan. A mikotoxinok okozta egészségkárosító hatások biomonitorozására új in vitro módszerek kerülnek bevezetésre illetve fejlesztésre.