KAPOSVÁRI EGYETEM

AKADÁLYMENTES HONLAP

A projekt adatai

Projekt azonosítószáma: HOP COLL 3

Projekt címe: Intenzív halnevelő kutatóbázis kialakítása a Kaposvári Egyetemen

A projekt időtartama: 2015. 06.18.-2015.10.31.

A megvalósulás helyszíne: Kaposvári Egyetem, Kaposvár, Guba S. u. 40

Projekt költségvetése: 169.967.325 Ft

Projektmenedzsment:
Projektvezető: Dr. Kucska Balázs
Pénzügyi vezető: Nagybocskai Taradán Lívia
Szakmai vezető: Dr. Kucska Balázs

A PROJEKT CÉLJA/A PROJEKT RÖVID SZAKMAI TARTALMA:

A kutatási infrastruktúra fejlesztésének célja:
A Magyarországon évente megtermelt nagyjából 20.000 tonna hal döntő többsége ponty, amit extenzív, illetve fél-intenzív tógazdaságokban állítanak elő. Sikeres pályázat esetén a Kaposvári Egyetem a meglévő hallabor fejlesztésével egy olyan intenzív keltető és halnevelő kísérleti rendszert hoz létre, amely alkalmas bázist nyújt innovatív takarmányok kikísérletezésére, új halfajok intenzív tenyésztési technológiájának kidolgozására, valamint a halak etológiai vizsgálata alapján megfelelő viselkedésmintázatok kialakításával a kihelyezés utáni túlélési esély növelésére. Az intenzív rendszerben végzett kutatások eredményei nem csak az intenzív rendszerekben, hanem a fél-intenzív és extenzív gazdaságokban is felhasználhatóak lesznek.

A projekt kapcsán vállalt kutatások
Három kérdéskörben kívánunk kutatást végezni a technológia fejlesztésének érdekében.

1) Versenyképes tavi tápok kifejlesztése. A jelenleg beszerezhető - külföldről behozott- magas fehérje- és energiatartalmú teljes értékű haltápok elsősorban zárt rendszerekre lettek kifejlesztve, nem veszik figyelembe a tavi táplálékbázist. Elvileg elérhetőek az alacsony fehérjetartalmú tavi takarmányok is, de kizárólag importból. A viszonylag olcsó tápok nagy távolságú szállítása (pl. Észak-Lengyelországból) nem kifizetődő, ezért használata nem általános. Egy helyi fehérjeforrásból előállított, ezért olcsó tavi táp kifejlesztése komoly előrelépést jelentene a tavi haltenyésztés fenntartható intenzifikációjához.

2) Intenzív nevelési technológia fejlesztése új halfajokra. Míg hazánkban a legnagyobb mennyiségben termelt halfaj, a ponty iránti kereslet nem növekszik, addig az értékes ragadozók iránti kereslet mind belföldön, mind a környező országokban folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Ugyanakkor a halastavi polikultúrás termelésben a nagy értéket képviselő és kiváló húsminőségű ragadozó fajok csak korlátozott mennyiségben termelhetők.
A fenntarthatóságot, a termelés és a minőség biztonságát is szem előtt tartva a több halfaj esetében célszerű áttérni az intenzív recirkulációs rendszerben való nevelésre. A hazai ragadozó halfajok jelentős része alkalmas az intenzív nevelésre, emellett több olyan potenciális faj is rendelkezésre áll, melyek intenzív rendszerekbe beilleszthetők.

3) Intenzív előnevelés után kihelyezett halak túlélési esélyének növelése. Az intenzív előnevelés után kihelyezett ragadozó ivadékok mortalitása változó, de jelentős mértéket érhet el. A nagy veszteség pontos oka nem ismert, de szerepe lehet benne annak, hogy az ivadékok egy mesterséges, szabályozott környezetből egy attól gyökeresen különböző féltermészetes ökoszisztémába kerülnek, egyik pillanatról a másikra. Az ismert állat-egészségügyi problémákon túl az etológiai adaptáció hiánya is mortalitási tényező lehet. A halnak ennie kell és életben kell maradnia egy olyan környezetben, ahol nincs tapasztalata sem a zsákmánnyal, sem a veszélyt jelentő ragadozókkal. Kutatásunkkal azt szeretnénk tisztázni, hogy egy „etológiai” előnevelés javítja-e a túlélés esélyét és ha igen, beépíthető-e a technológiába.